Barbelo Blog - egy hétköznapi rózsakeresztes blogja

A rátermettek köréből, nincs igazolt távolmaradás

Szaturnusz kapuja

Szaturnusz kapuja

Szaturnusz kapuja

Hajnalban. mikor felriadsz álmodból, érezheted hogy az időt relatív.
Az időfolyam spirálisában egyszerre fürdünk minden kanyar öblében.

Engedd hogy most megfogjam a kezed, hogy holnap te is megfoghasd az enyém
Így meglátod, tegnap sikerül majd egymásra találjunk.

Az idő nem a valóság csak a tér része. A tér nem valóság, csak az idő része.
E kettő lehetőséget ad hogy a mindenütt jelen legyél ahol szeretnél.
A fejlődés sem valóság.
Nem juthatsz el sehova ahol már ne lettél volna előtte.
Nem szenvedhetsz attól, amitől ne szenvedél volna már számtalan.
Nem bocsáthatod meg azt, amit már ne bocsátottál volna meg ezerszer
Nem tehetsz meg semmit, amit ne tettél volna már meg ezerszer.
Nem csókolhatsz meg senkit, aki ne csókolt volna már előtte.
Nem lehet a gyermeked aki ne lenne majd a jövőben is az.
Nem érezheted azt az örömöt, ami ne töltötte volna el számtalanszor a szíved.

A múlandó élet egy spirál mely körbeér, s magából ered újra.
Az idő és a tér az amiből kovácsolták nekünk megmentésünkre ezt.

A spirál határain az örzők végtelen türelemmel állnak
Szeretettel hívnak, és vigyzának ránk.
Várnak míg megteszük az időben mindazt ami meg kell tennünk.
Várnak míg bejárjuk a tér minden zugát mely nekünk rendeltetett.

Egyszerre lépünk minden térben.
Egyszerre dobban a szívünk minden korban.
Egyszerre bukunk el.
Egyszerre állunk fel.

Egyszer átlépünk majd a múlhatatlan élet kapuján.

aquarius

 

Share Button