Barbelo Blog - egy hétköznapi rózsakeresztes blogja

A rátermettek köréből, nincs igazolt távolmaradás

Siess a dúlásra, siess a prédára! vagy figyelj most kicsit

Siess a dúlásra, siess a prédára! vagy figyelj most kicsit

Siess a dúlásra, siess a prédára! vagy figyelj most kicsit

Egy rövid szösszenet, a ma divatos 2012, meg világvége hangulathoz. Mely véleményem szerint, leginkább azért kínos, mert érezzük hogy történik, valahol, valami de mi nem tudunk róla. A világvégét ájultságunkban észre sem vesszük.

Olyanok vagyunk mint a hajótöröttek, kik a sziget belsejében lévő végsőkig felzabált gyümölcsös közepén tédelve könyörgünk megváltásért, miközben a parton a hajók jönnek – mennek, bármelyik elvinne minket. De görcsösen ragaszkodunk a gyümölcsfákhoz, A jó és a rossz tudásának fájához, mely életet ugyan nem ad, de létezés és tapasztalás kettős örömét megadja számunka.

Mi is a helyes magatartás? Ha netán körülményeink valósága némiképp a tudatunkban a felszínre szivárog ? Hamvas tiszta képet ad erről, az első Gnosztikus, azaz ismerő és tudó példáján:

Hamvas Béla – Henoch Apokalipszise – részlet

– Henoch Magatartása –

“A héber hagyomány azt mondja, hogy Henoch Matatron. Matatron, ez a különös szó, mint a már elkallódott Kabbala könyvei magyarázzák, rang. Isten után közvetlenül ő következik. Feljegyezték, amikor az Úr Henochot a lelkek fölött való teljhatalommal megbízta, az angyalok elcsodálkoztak és azt kérdezték, ugyan miféle dolog ez, hogy mi e halandó emberi lénynek szolgáljunk. Hosszú ideig az egész mitológiai túlzásnak is látszik. Csak lassan, mialatt az ember a hagyománynak egyre nagyobb területét látja be, tűnik ki, hogy az őskor kivétel nélkül minden vonala és útja kereszteződésében ott áll Henoch, a Matatron, a lelkek világának helytartója, a hierarchiák legmagasabb lépcsőjén, még az arkangyalok fölött.

Néhány lényeges mozzanat: Ádám Rariel arkangyaltól könyvet kapott. A könyv, héberül Sefer, körülbelül, mint a görög logosz, tudást és világosságot és értelmet is jelent. De mindenesetre valamit, amit bevéstek, vagyis szignatúrát. A könyvet Ádám elásta, Henoch azonban, megtalálta, s így azt, ami a paradicsomban történt, közvetlenül megismerte. De, mint Böhme mondja, az első hat pátriárka után, Ádámtól Jaredig, Henoch volt az első próféta. Az apokalipszis küszöbén, a sötét korszak kezdetén ő volt az első éber, mert próféta nem annyi, mint jós, hanem annyi, mint látó és szóló, mint őrző, phylax pneumatón, mint Platón írta. Tanúja volt az angyalok lázadásának, ő volt a követ, aki a bukott angyalok kérvényét az égben az Úrnak átadta. Az egyetlen lény, aki a halál küszöbét teljes öntudattal lépte át, amikor az Úr őt magához emelte. Ő volt az, aki a csillagokról való tudást az emberekkel megismertette. Törvényeket és szokásokat hozott. Végül, mikor a mennyben járt, ő volt az, aki a Megváltót, születése előtt, saját szemével látta.

Henoch lénye összeköti a paradicsomi emberiséget az apokaliptikus (történeti) emberiséggel és a megváltás emberiségével. És, ami a legfontosabb, Henochnak szemléletes tapasztalata volt Istenről, ténylegesen látta őt és hangját hallotta, nem jelképekben, mint Illés vagy Mózes, nem látomásokban, mint a hinduk vagy az irániak, nem a mítosz káprázatában, mint a görögök vagy az egyiptomiak, hanem személyesen és közvetlenül szemtől szemben állt és beszélt vele. Henoch megmutatja, milyen az apokalipszisben (történet) az egyetlen lehetséges magatartás, a sziklaszilárd bázis és a megtántoríthatatlan hűség és elszegődés. Henoch ezért Matatron, a világ kancellárja és Isten után közvetlenül ő következik.

Ezt a tényt ma minden erővel hangsúlyozni kell és fenn kell tartani. Ma, éppen ma, mikor, mint a Sefer Jezirah mondja, az Égnek földi megnyilatkozása nincs. A történet e pontján, ma, a válság egyre félelmetesebb szorosában, ma, Henoch magatartásán kívül más egyáltalán nincs. Az apokalipszis jelenlegi végső szakaszában mást tenni, mint amit ő tett, nem lehet és nem szabad. A megtántoríthatatlan hűség és elszegődés, a megrázhatatlan bizonyosság az Úrban, ma úgy mondanák, hogy az igazság szellemében, ébernek lenni, ahogy a keresztény vallás mondja, hinni, mert a hit hűség is, pistis, ahogy a görögök, fides, ahogy a latinok írták. Légy hű. Légy éber. Keresd meg azt a könyvet, amit Ádám elásott. A könyv, héberül Sefer, tudást és világosságot és értelmet is jelent. Az apokalipszisben, a mélyponthoz egészen közel, a várható ítélet előestéjén, ma Henoch magatartásán kívül más bizonyosság nincs.

Igen, aki a hagyományt olvassa, egészen elcsodálkozik. Henoch, akinek könyvét a régebbi farizeusok az ószövetségből oly észrevétlenül kicenzúrázták, hogy tőlük még a maiak is tanulhatnának, Henoch az őskor minden lényeges mozzanatával vonatkozásban áll. Az egyik feljegyzés azt mondja, hogy benne Ádámnak első lelke kelt életre, az a lélek, aki Ádám a bűnbeesés előtt volt. Mikor megkérdezték tőle, mi a neve, azt válaszolta: Hetven nevem van, de a király engem csak kamasznak hív. Kamasz. Gyermeki fiú. Ephébos, mint Platón a Phaidrosban írta. Henoch az Úr kamasza. Ez a tündöklő kölyök, akiről a Megváltó később azt mondta, hogy jaj annak, aki nem tud olyan lenni, mint ő.

Henoch tudta, mit jelent a sötét nemzedékben élni. Az istentelenek között, az emiták, vagyis a borzasztók, a rephaiták, vagyis a gigászok, a giborim, vagyis a hatalmaskodók, a samsuniták, vagyis a zűrzavarosak, az anaguidák, vagyis a szörnyek, az avidák, vagyis a visszájára fordítottak, a nephilim, vagyis a megrontók között. Elárulták a fényt, írja a hagyomány. Henoch az árulókat és a törtetőket nem gyűlölte. Az Úrral szövetségben állt. Nem gyűlöl. De aki nincs vele, ellene van. Az egyetlen mód az elátkozottak között élni. Nem gyűlölni. Az Úrral szövetségben állni. Az Úr felvitte őt az Arahath-ba, a legmagasabb mennybe, hogy a vízözön nemzedéke ellen tanúskodjék. Megnyitotta neki a bölcsesség háromszázezer kapuját, az ész, az okosság, az élet, a béke, a hatalom, a bátorság, a kellem, a tanítás, a könyörület, az alázat, az istenfélelem háromszázezer kapuját. Adott neki hetvenkét szárnyat és háromszázhatvanötszörös áldással adott neki háromszázhatvanöt szemet, mindegyik, mint a nap; olyan székbe ültette, amely az ő trónusához hasonló, megkoronázta, testének húsát élő tűzzé változtatta és olyan volt, mint a fáklya és mint a villám és, mint az egyik könyv írja: az emberek nem mertek reánézni, mert arcáról az isteni rettenet sugárzott és aki látta, meghalt. Az Úr így szólt: Neveim közül hetvenet kivettem és neki adtam – palotám előtt ül és ítéletet tart az égi seregek fölött – a parancsokat a nyelveknek ő osztja el – neki adtam a huszonkét pecsétet, amelyek mindegyikét ujjammal jelöltem meg s ezek a bélyegek azok, amelyek az Ég minden törvényét lezárják. És végül ismét és újra, ő volt a kamasz, az Úr kamasza, a hajnal és a harmat gyermeke, mint Böhme mondja, a paradicsomi lélek, és jaj annak, aki nem tud hozzá hasonló lenni.

Mi volt az a bűn, amit a lázadó angyalok elkövettek és mi volt az a sötét tudás, amire az özönvíz emberiségét a bukott angyalok megtanították? – igen, Baader szerint már nem tudjuk, mert nem tudjuk elkövetni. Valami borzalom történt, amitől Henoch minden szava reszket. Nem kell azt hinni, hogy ez a borzalom az özönvíz fenekén nyomtalanul eltűnt. Talán létünkbe észrevétlenül beleépült és azért nem tudunk róla, mert állandóan elkövetjük. Az özönvíz előtt élt emberiség sötétsége a maiénál mindenesetre kisebb volt. Az Antikrisztus korszakában, mi, ma, mélyebbre merültünk. Henoch helyzete a mienknél könnyebb volt. Nemtelen hitvány fiak, mondja Jeremiás, mi az oka, hogy mennél inkább ostorozlak, annál inkább növelitek a bűnt? Talpától fogva tetejéig nincsen e testben épség, mindenestül seb, daganat, kelevény siess a dúlásra, siess a prédára! Az Apokalipszis pedig így: és az Antikrisztusnak adatott hatalom minden törzs, nép, nyelv és nemzet fölött – és meg fog alázkodni előtte a föld minden lakója, akinek neve nincs beírva a megölt Bárány életkönyvébe. Adatott neki felsőbb hatalom – kai edothe auto exousia. Siess a dúlásra, siess a prédára. Henoch csak Azazelt ismerte, és a lázadó angyalokat, a szörnyeket és a gigászokat és a visszájára fordítottakat, de nem ismerte az Antikrisztust és azokat az embereket, akik “összerágták nyelvüket a fájdalomtól, de azért nem tértek meg”. Ou metanoésan. Az ember kínjában melléről a szőrt kitépné, mikor a becsapottak milliárdjait látja, az árulást és az erőszakot, a hazugságot és a gyűlöletet és a dühöngőket és az orgyilkosokat és a ripőköket és a mérgezőket és a nyelvöltögetőket és az elvetemültség és a szenny és a gyalázat és a káromlás és a törvényesített és a megzenésített embernyúzás emberiségét. Siess a dúlásra, siess a prédára! Nyelvüket a fájdalomtól összerágták, de nem tértek meg. Ou metanoésan. Ó, Henoch helyzete igazán könnyebb volt. De ma sincs más mód, mint helytállni, ahogy Henoch tette, Henoch, aki az Úr kamasza volt, nincs más mód, nem gyűlölni, hanem szövetségben állni az Úrral. Ez a kamaszság, ez a hűség, a hit, pistis, ahogy a görögök, fides, ahogy a latinok írták. Ez a megrázhatatlan bizonyosság. Ma, amikor az Égnek nincsen földi megnyilatkozása. Ma, amikor az egész emberiség egyetlen mozgatója, hogy siess a dúlásra, siess a prédára. Amikor az emberek nyelvüket összerágták a fájdalomtól, de nem tértek meg. Ou metanoésan. Tehetsz valamit? Feltéve, ha a földön a legfelsőbb teljhatalmat kezedbe kapnád, akkor is tehetetlen maradnál. Ha melledről a szőrt kínodban kitépnéd, akkor se tudnál tenni semmit. Nem tudnád őket észre téríteni. Nem tértek meg. Ou metanoésan. Nyelvüket a fájdalomtól összerágják és elviselnek árulást és erőszakot és nyúzást és éhséget és háborút és rugdalást és hazugságot és ripőkséget és leköpdösést és nem térnek észre. Tovább nyüzsögnek. Siess a dúlásra, siess a prédára. Az Antikrisztusnak felsőbb hatalom adatott – kai edothe auto exousia. Ki vagyunk neki adva. S ebben a helyzetben nincs más mód megállni, mint azt az isteni kölyök tette, az Úr kamasza, a hajnal és a harmat gyermeke, nincs más mód, mint nem gyűlölni, de az Úrral megrendíthetetlen szövetségben állni, ma, a várható ítélethez egészen közel, Henoch magatartásán kívül más bizonyosság nincs.”

Share Button

7 comments

  • 2012-ig a változás megy megy naponta,érzékeljük is ,feszültek, idegesek az emberek, az idöjárás változó mint az emberiség, két csoportra oszhat a lét, aki segitséget ad , és aki csak magával törödik.Aki magával törödik az árral szembe uszik, aki segit az az árral úszik , és hamarabb partot talál, hosszan lehetne folytatni a sort. Mindnyájunk érzékeli és átesik ezen, de még nem záródik be a gyűrű, csak 2024-ben várható az újkor az aranykor, mikor mindenkinek megadatik amit kér.

  • Szia, igen igazad van, hogy ezek a kissebb – nagyobb lépcsőfokok folyamatosan vannak, ahoyg akár 1954, akár 2001, 2012, 2024, stb. Az biztos, hogy az emberiség jelentős része megérett arra, hoyg tudatosan tudjon dönteni önnön sorsáról, az életéről, lelkéről. Önnönmagában meglelje vag yelutasítsa az igazságot, vagy a valóságot.

    Ahogy érik ez a gyümölcs, az ember, ugy engedik el a kezét, ugy hagyják a kozmikus erők magára, a döntésében, de úgy kínálnak egyre többet a döntések eredményeként. A Dialektikus csúcspont ujra eljön, halandó Istenek leszünk, akiknek megadatik, hoyg belépjenek a halhatatlan emberek (lelkek) körébe. Ha elfogadják végre hoyg van, magasabb törvény, van tovább az egó mindent uraló hatalmánál.

    igen ahoyg mondod: megadatik minden amit kér… ezért fontos, a tudatosodás, hogy tudó és látó emberekként, ténylegesen tudjuk azt az egyetlen dolgot kérni. Minden mással szemben,

  • Tetszett a válaszod, minden szónak az értelme, a jövő képe

    a főldi halandoság átváltása az örök létre, az ego és az anyagiasság minden áron és mindenek felett, nem számit, hogy kinek használ vagy ront ezzel. Csak az én , sajnos még mindig magas a létszám e tekinteteben.

  • Igen.
    Azonban óvatosan kell közeledni, hiszen muszáj figyelembe vennünk:
    “test és vér nem örökölheti Istennek országát” !
    Tehát nem az anyagot kell átalakítani, vagy mai divatos irányból közeledve átszellemíteni, mert az anyag az anyag. Önmaga törvényeivel és játékszabályaival.

    A valódi jó hozzáállás, vagy gondolatkép a csere. A személyiségcsere.
    Az anyagit lecserélni szellemire. Mert az anyagira még Jézus is azt mondta, “nincs köztetek jó, egyetlen egy sem. Csak az Atya egyedül JÓ.
    Tehát még önnön anyagi megjelenését is a gonoszhoz, a bűnvilághoz, az átmenetileg használt, és legfőképpen nem végleges célként mutatja be.

    Így közelítve minden anyagi a maga minőségében fontos, hiszen meg kell élni ami benne van, de a végső cél, az átkelés a pusztaságon. Az anyagi lét mulandóságán, mely az öröklét szempontjából sivatag…hisz egy dolog sincs benne, mely örökkön képes volna dalolni a mennyei kórusban Isten dicsőségét. (kórus és dal ~ lásd magasabb rezgések)

    kevésbé szofisztikáltan: :
    Az Életünk egy Híd, amit azért kaptunk, hogy átkeljünk rajta!

    Az Egó nem szereti ezt, mert a hídon való átkeléshez rá szükség nincsen.

    Így önnön célja, létalapja az, hogy számunkra bebizonyítsa, nélküle semmit sem tehetünk. Folytonos árnyékával eltakarja a Szellem napját, a célt, szemeink elől, s látszat élet sürgésforgásával tömi tele életünk. Az Én Szerintem, az Én véleményem az úr…

    Szóval életünk egyetlen értelme, a Híd, amin át kell keljünk… de ez mélyen rejlő titokká süllyedt a szívünkben. Pedig, ehhez voltaképpen nem kell igazán sok.
    De az Egó mindenáron fékezni akar minket, benntartva egy átmeneti, be nem tervezett, nem isteni valóságban. Ezt a valóságot folyton teremti azzal az illúzióval, hogy az időben miden örök. S legfőképpen minden tőle függ. Amire nincs hatása az a véletlen műve.

    Csak gondoljunk a saját életünkre, hányszor gondolunk naponta arra, hogy vége lesz egyszer? Nem e az van, hogy ezt a kényelmetlen igazságot elhessegetjük, mert nem jó belegondolni, mert ekkor megérint, hogy a valódi dolog amiről az életünknek szólnia kellene, oly távol van még.

    Nem túl sokszor van rá lehetőségünk, hiszen oly sok mindent kell csináljunk… De, ez a sokminden…hazugság. Szép, és fényes, és olykor vallásos, és legfőképp tudományos és bizonyított…
    De egyetlen lényege csak az, hogy hátráltasson minket. Börtönünk falait erősíti minden olyan cselekedet, mely a Hídon való” házépítésről”szól, a minél jobb kilátás, minél jobb körülmények, minél többet és többet, és még és sosem elég…
    Nyakon kell csípni magunkat…
    Hogyan? Egyszerű: Minden cselekedet, gondolat és érzés mely nem saját legbelső lényünk felébresztéséről, és a híd, vagy az átvezető út kereséséről szól, ami nem önmagunk és embertársaink átkelésének oltalmazásáról, és támogatásáról, gyakorlatilag bűn.
    Nevezd néven, állítsd a fénybe, s a legerősebb indokok is elsoványodnak s meghátrálnak az akadályok.

  • Hali!Mit tudtok pontosan 2024-rol?Csak,mert kb. 10-12 eve volt egy misztikus almom amiben egy egi hang csak annyit mondott,hogy 2024….tudtam,hogy fontos szam,de nem egeszen ertettem!Annyit tudok,hogy a kinai horoszkopban a Sarkany E’ve akarcsak 2012-egyebkent a kozepkorban az ustokost tekintettek sarkanynak……Most itt nem akarom felsorolni,de rengeteg osszefuggest talaltam 2012-vel es kb.2030-cal kapcsolatban is…Talan tobbet mint amennyi tudas 1-1 ember “kezeben” van……Megse vagyok 100%….

  • Hehe na ez meredek,vegig sem olvastam igazan,2012ben energia valtas lesz ahogy az volt 1987ben es lesz 2037ben,azaz minden 25 evben.Ez egyfajta kozmikus rend.Es az emberiseg igy is ugy is magasab tudatszintre lep mert meg van igerve maganak Gaianak, szal megyunk az 5D-be Persze aki akar tavozhat az bolygorol.Igazabol ez egy folyamat,aaa inkab olvasatok el nehany Kryon irast vagy mast talan tisztul a kep 🙂 tul sok minden van es tortenik ahoz h csak egy kommentben letudnam irni:P igen en is roszul vagyok ettol a mentalitastol ami most eli vilagat de azert probalok orulni az apro dolgoknak 🙂 (kryon.hu ; foldimennyorszag.hu stb. most csak ennyi ugrik be hirtelen :P)

  • Szia Szilvi!
    Az írás egyes részeivel egyetértek.
    Pozitív gondolatok, jó kívánságok, emelkedett cselekedetek.
    Szerintem ez a feladatunk.
    Jó egészséget és sok sikert!

    Üdv.: János

Comments are closed.