Barbelo Blog - egy hétköznapi rózsakeresztes blogja

A rátermettek köréből, nincs igazolt távolmaradás

Korunk paradoxonja

Korunk paradoxonja

Korunk paradoxonja

Naponta összességében kb 40-50 e-mailt, kapok. Ezek egy része persze kéretlen levél. De némelyik, még is csak hordoz tartalmas üzenetet, az egyikben nem is olyan régen ez érkezett, persze, hogy küldjem tovább x embernek stb…

Nos, ez egyszer kivételt teszek, és továbbadom, mert elgondolkodtató…

Korunk Paradoxonja

Korunk paradoxonja, hogy magasabbak az épületeink, de kicsinyesebb a természetünk, szélesebbek az autópályáink, de szűkebb a látókörünk.

Többet költünk, mégis kevesebbünk van, többet vásárolunk, de azt kevésbé élvezzük.
Nagyobbak a házaink és kisebb a családunk, több a kényelmünk, de kevesebb az időnk.

Több képzettséggel, de kevesebb értelemmel, több tudással, de kevesebb belátással rendelkezünk,
több a szakértőnk, mégis több a problémánk, több gyógyszerünk van, de kevesebb az egészségünk.

Túl sokat iszunk, túl sokat dohányzunk, túl meggondolatlanul költekezünk, túl keveset nevetünk, túl gyorsan vezetünk, túlzottan dühbe gurulunk,
túl sokáig fennmaradunk, túl fáradtan kelünk, túl keveset olvasunk, túl sokat tévézünk.

Megsokszoroztuk a javainkat, de csökkentettük az értékünket.
Túl sokat beszélünk, túl ritkán szeretünk, és túl gyakran gyűlölünk.
Tudjuk, mi a jólét, de azt nem, hogy mi a jó lét. Éveket adtunk az élethez, nem pedig életet az éveknek.
Eljutottunk a holdig és vissza, de nehezen megyünk át az út túloldalára azért, hogy az új szomszéddal találkozzunk. Meghódítottuk a világűrt, de a belsőnket nem.
Nagyobb dolgokat csinálunk, nem pedig jobb dolgokat.

Megtisztítottuk a levegőt, de beszennyeztük a földet.
Meghódítottuk az atomot, de az előítéletet azt nem.
Többet írunk, de kevesebbet tanulunk.
Több tervet szövünk, de kevesebbet teljesítünk.
Megtanultunk rohanni, de várni nem.

Több komputert gyártunk, hogy több információt tároljunk, hogy több másolatot készítsünk, mint valaha, mégis egyre kevesebbet és kevesebbet kommunikálunk.

Ez a gyors étkezés és a lassú emésztés kora, a nagy emberek és a kis jellemek, a kiemelkedő hasznok és a sekélyes kapcsolatok időszaka.

A kétkeresős jövedelmek, ám gyakoribb válások, a tetszetősebb lakások, de szétesett otthonok korszaka.

A villámutazások, az eldobható pelenkák, az egyszer használatos erkölcsök, az egy-éjszakás tartózkodások, a túlsúlyos testek kora ez, és a füvek és tablettáké, melyek mindenre jók: felvidítanak, lenyugtatnak, és elpusztítanak.

Olyan idő ez, amikor sok van a kirakatban, de kevés a raktárban.

Olyan időszak, amelyben a technika eljuttathatja hozzád ezt pár sort Te pedig választhatsz, hogy megosztod másokkal is, vagy egyszerűen csak elfelejted?

Share Button

2 comments

  • Ez nagyon elgondolkodtató! Szerintem keresni nagyon izgalmas, keresni a szépet, a jót, az igazit, és közben biztos, hogy talál az ember valamit, ami miatt érdemes volt. Én legalábbis nem adom föl!

Comments are closed.