Barbelo Blog - egy hétköznapi rózsakeresztes blogja

A rátermettek köréből, nincs igazolt távolmaradás

Hamvas Béla – A sors átalakítása

Hamvas Béla – A sors átalakítása

57. szörnyeteggé lesz

Ez az eltorzult lény szörnyeteg. A teremtés szám, súly és mérték szerint képződött. E rendről és arányról és összhangról szóló őseredeti tudás, amelyet a történet előtt az emberiség ismert, ma úgyszólván feledésbe merült. A kínai és hindu és tibeti szentkönyvek, a Kabala, a toltékok, és főként az orfika, különböző aritmológiákban e nagy tudás töredékeit őrzik. Annyit mindenesetre tudunk, hogy az, eredeti ember lényében az, arány és összhang érvényesült. Normális tehát ebben az esetben annyit is jelent, hogy normatív, törvényes és szabályos. Amihez magát mindenkinek tartani kell. Az eltorzult és megzavarodott (beteg, bűnbeesett) ember ezek szerint arány- és összhangtalan, szabálytalan és törvénytelen. Az eredeti arány megzavarodott, egyes tagok és részek mértéktelenül összezsugorodtak és elkorcsosultak, mások megdagadtak, egyesek eltűntek, mások uralkodók lettek. Az eredeti rend felbomlott. Ez a lét, amelyben ma élünk, szabálytalan és törvénytelen.

Ez a hely itt most kiválóan alkalmas arra, hogy a szutra magyarázatára vonatkozólag régebben sürgető felvilágosító megjegyzést meg lehessen tenni. A főtéma a megvalósítás. A megvalósítás kifejezésben a valóság szó használata azonban állandóan kettős értelemben szerepel. Vonatkozik

  1. a primordiális
  2. az összetört (megromlott) valóságra,

vagyis az eredeti világ, mint eredeti valóság, a jelenlevõ világtól (valóságtól) nincsen pontosan elválasztva. A két valóságot egymástól elválasztani nem is lehet és nem is szabad. Ha az ember megtenné, okvetlenül vagy

  1. az idealisták csávájába kerülne, amennyiben az eredeti világ érdekében a jelenlevőt kénytelen lenne megtagadni, szélső esetben azt állítani, hogy a jelenlevő valóság nemlétező (PLATÓN), vagy
  2. a realisták csávájába kerülne, amennyiben az eredeti valóságot kellene megtagadnia és azt állítania, hogy a primordiális (bűntelen, éber, egészséges) valóság nemlétező (pozitivizmus, materializmus).

Mindkét valóság érvényes. Miért? Mert a létezés teljes egészében adva van és esedékes. És mert az egészet meg kell ismerni. Ahelyett tehát, hogy az ember akár az egyiket, akár a másikat megtagadja, ajánlatosabb a két valóság között levő viszonyt megállapítani. A két valóság viszonya az, amit a kinyilatkoztatás úgy mond, hogy:

“Ha az égbe felszállok, az egész világot magammal emelem”. Ez egyszersmind a megvalósulás tevékenysége is.

Mit jelent ez a mondat? Nem azt, hogy a jelenlevő (megtört) valóságot eltüntetem. Hanem, hogy ez a valóság itt az időben és térben az első és eredeti valóságnak derivált alakja és azt itt a primordiális valóság tartja és az eredeti valóság nélkül ez elképzelhetetlen. De mégsem eltüntetni és nem elpusztítani, mert a valóság itt és most, ha megromlott (összetört) alakban is, nem egyéb, mint az első valóság. Nem a szám, mérték és súly szerint, hanem aránytalan, rendetlen, összhangtalan, szabálytalan és törvénytelen. Ezt a valóságot nekem nem szabad az ablakon kidobnom, hanem az eredeti valósággá kell tennem (transzmutálni). Ahogy a kinyilatkoztatás mondja, fölemelni. Éspedig oly módon, hogy a másodrendû valóságot ismét elsőrendűvé kell tennem, az időből (rongáltságból) kiemelnem, és romolhatatlanná (valóságossá) kell tennem. Megvalósítani tehát annyit tesz, mint a megromlott, inaktív, kába, zűrzavaros, bűnös, zavaros és beteg, arány- és összhangtalan és törvénytelen valóságban a primordiális valóságot jelenlevő és effektív és aktív tevékeny hatalommá kell tennem.

Két, már említett útbaigazítást nem szabad figyelmen kívül hagyni:

1. a primordiális valóság, amelynek hatalmát érvényesítenem kell, nem a hagyomány aranykori valósága, hanem a kereszténységé, vagyis nem a teremtés, hanem a megváltás valósága;

2. a megvalósítás mindenkor egybeesik a megvalósulással, mert magam lényében csak azzá válhatok, amit más számára kötelezőnek tartok. Csak azt az üdvöt érhetem el (valósíthatom meg), amelynek elnyeréséhez mást hozzá akarok segíteni. Ezért az egyéni üdv nonsens. Az üdvöt azokkal együtt érem el, akiknek üdvét magamra vettem, hogy a magamét az általuk elért üdvben elnyerjem.

Share Button