Barbelo Blog - egy hétköznapi rózsakeresztes blogja

A rátermettek köréből, nincs igazolt távolmaradás

A Botrány oka!

A Botrány oka!

A Botrány oka!

Előszó:

A tegnapi gondolatot szeretném ma tovább boncolgatni kicsit, el ne tévedjünk a labirintusban.

Az a meglepő állítás hogy vagy a nyugat gengszterei vagy a kelet terroristái lesznek az ideáink és példaképeink, sajnos igaz.

A fogyasztói társadalom közepén, ami arra késztet elementáris erővel, hogy halmozd az eszközöket és a körülményeket a végletekig javítsd, mert olyan pillanat, hogy „most jó” nem jöhet el, hiszen még a végén gondolkodnánk kicsit.

Nap mint nap benyeljük, sőt megörököljük és már a vérünkben van és önkéntelenül és tudatlanul magunkra vesszük azt az ideát, hogy ezt másképp nem lehet csinálni.

Sosem volt könnyebb a minimumot kényelmesen előteremteni mint a mai korban!

De a kellékek és a körülmények rabjai vagyunk, loholunk és hajszoljuk a még-többet és a „nem adhatok hiszen nem marad” a jelszavunk! DE EZ TÉVEDÉS. Mert…

A kellék és a körülmény nem lényegtelen, de mindenesetre másodrendű.

Az ember azért dolgozik, hogy minél több és nagyobb lehetőséget biztosítson olyan életre, amely tényleg élet. Ehelyett: amit tesz, a kellékekért teszi. A kellék nem lényegtelen, de mellékes. Az életnek csupán feltétele. A dolgok. Mindig a dolgok. A technika. A berendezés. A körülmények megteremtése. Azt hiszik, az élethez kell valami, vagyon, pénz, állás, rang, ruha, ház, hír, autó, hatalom, villa, mintha e nélkül nem lenne élet, és hozzá sem lehetne fogni. Először mindig fel kell öltözködni. Mintha nem lenne tiszta pillanat, amikor az ember a fa alatt ül, még az is fölösleges, hogy időnként a szájába cseresznyét tegyen, vagy egy pohár bort, és az életen kívül nincsen semmi más, átéllel és vegyítés nélkül, nő vagy férfi és a rigó zenéje nélkül, és emlékek nélkül.

Nem élvezet. Még csak nem is gyönyör. A gondolkodók azt állítják, hogy amikor az élet ténylegesen élet, önmagával megtelik, önmagánál valamiképpen több lesz. Ami az életnél több, az életet áthatja, magasabb szubsztancia, és ez a lét. Élet csak akkor lehet és lesz önmaga, ha a lét megérinti. Nem élvezet és nem gyönyör és nem öröm és nem boldogság. Mert több, csepp abból, ami öröktől fogva van.

Kellék nélkül semmi sem érhető el, mégis a kellék és az élet között nincsen kapcsolat.

Ezért mondják, hogy az ember sok évig egzisztálhat, és egyetlen percet sem él. Valaki megteremtheti a feltételek sokaságát, vagyont, pénzt hatalmat, hírt, rangot, sőt szerezhet ízlést és tudást és képességeket. Utazhat, olvashat, járhat képtárakba és hangversenyekre.

Rettentő tevés – vevés, mialatt nem történik semmi. A feltételeknél marad. A kellékeknél, ahonnan nincs út az élethez.

Ahhoz, hogy az ember teljes értékű életet éljen, a dolgokra a kellékekre nincs szüksége.

A kellék, nem lényegtelen, de mellékes. Mindig csak futball, divat és bio mosópor. Csinálni, mindig valamit csinálni, hogy valami legyen, és nem jut szóhoz az ami van.

Végül az egész elvész abban, hogy dolgoznak, hogy pénzt keressenek, nagyobb lakás és több bútor, nagyobb kényelem és több szórakozás, még az autó, és a függöny, csillár, elutazni, és a bámulatos túltevékenység egyre több és több kívánsághoz vezet. A kellékek arzenálja minél nagyobb, az életre való éhség annál jobban nő, mert az élet meg egyre szárazabb, és az ember egyre szomjasabb. Az igényeket folyton heccelik, minden nap több a műanyag és a informatika, a laptop és a ipod. Mindig kell valami ami nélkül el sem lehet kezdeni.

Egy millenniumot lehet szórakozni anélkül, hogy az ember ténylegesen egyetlen percet éljen.

A tiszta pillanat, amit a dolgok nem zavarnak meg. Amikor az élet közvetlenül élet, és amiről nem lehet lemondani. Semmiről sem akarok tudni, csak ami fontos. „

szerző : Hamvas Béla

Komment: De vajon mennyi az a minimum ami elégséges a hogy a lét öröme megérintse mindennapjainkat? Jó magam ezt egyszerű módon fogalmaztam meg: Annyit akarj, anynit vegyél el, annyiért hajts, dolgozz, gürcölj, annyit halmozz amennyit képes vagy a világnak odaadni, ezáltal az életet a lét örömével megszentelni.

azaz : Lehetsz milliárdos is, de ne vegyél fel olyan köpenyt, aminek van zsebe…(hogy legyen hova tenned, s így megtarthass magadnak belőle egy petákot is)

“akinek van füle az hallja”(olvassa, érti, cselekszi)

 

Share Button