Példabeszéd másképp…
Egyik kedvencem… A bukás és a feltámadás másképp…
Biztosan hallottál már olyan emberekről, akik eltévedtek a sivatagban és szomjan haltak!!!
Pedig egy ilyen utazás egész másképpen kezdődik:
Az ember magabiztosan, ereje teljes tudatában indul neki,
jól fölszerelve vízzel, élelemmel, pontos térképekkel és sivatagi ruházatban. És azt gondolja mindent tud…
Mi az, ami az embert a pusztaságba vonzza? Legtöbbször a kíváncsiság, a felfedezés vágya,
vagy az ismeretlen meghódításának lehetősége. Valami sürgető vonzás árad az ?annyira másból?.
Évmilliókkal ezelőtt hasonló módon indulhatott el az eredeti ember, a szellem-lélek ember az ő világából ide, ebbe a földi sivatagba: vonzotta az ismeretlen, a sokféleség, a kaland.
De az évezredek alatt bizony eltévedt,folyamatszerűen elveszítette ragyogó világosságruháját,
és képtelené vált arra is, hogy fényeledelét magához vegye. Elvesztette a haza vezető fonalat.
Aztán pedig azt is elfelejtette, hogy hol a hazája. Végül, mikor már a pusztulás fenyegette, akkor visszahúzódott önmagába, csupán csak egy aprócska ékkő maradt belőle.
Amiből sugárzik a vágy, hogy visszatérjen eredeti hazájába, ki a változó sokféleségből az örök harmóniába.
Minden ember szívében van egy ilyen csodálatos ékkő. Mindannyian össze vagyunk kötve egy-egy ilyen magába zárult Istenemberrel. A Kegyelem, így kötötte össze a halandót az örökkel.
Minden emberi szívben Halk hangján suttog, dúdolja halkan az örökkévalóság dalát.
Mesélve nekünk az egyetlen útról, mely az Élethez vezet. Vajon meghalljuk-e a hangját, azt a hangot,
amely bennünk az Örökkévalóságért esedezik? Képesek vagyunk-e finom rezgéseit befogadni?
El tudjuk-e engedni a mulandó sokféleséget? Mert Ő az, aki szól, Aki volt, van ? és majdan eljövendő.
?Aki utánam jő, pedig előbb volt nálamnál!?
Ha tetszett ez a post, akkor kérlek hagyj egy komentet vagy iratkozz fel rss csatornámra.