Minden ember ugyanazon fő célra született
You are currently browsing comments. If you would like to return to the full story, you can read the full entry here: “Minden ember ugyanazon fő célra született”.
Ha tetszett ez a post, akkor kérlek hagyj egy komentet vagy iratkozz fel rss csatornámra.
Érdekes, és elgondolkodtató… Kicsit másfelől, de hittel közelítem e kérdést. Mivel érdekel az ezotéria, így azt vallom, hogy határozott életfeladattal születünk le ide, ugyanakkor meggyőződésem, hogy létezik az ún. egyetemleges feladat. Ahogy e cikk is írja. A lét e poklából a szerencsés szabadulás általában a feladatunk teljesítése után történik, de e szempontból akár mindegy is lehetne, hogy a “saját” életfeladatunkat éljük meg, vagy az egyetemleges megtapasztalás teljességét értjük meg.
Azt hiszem, ha a feltétlen szeretet és az elfogadás több követőt találna, úgy e világ, s benne helyünk sokkal több ember számára hozna boldogságot.
Igen, ebben igazad van! A nehézség abban áll, hogy az ember kettős lény, egyfelől Isteni, másfelől nem annyira.
Az egyik képes erre: szeretet, elfogadás, alázat; a másik: eredendően ennek pont az ellentéte, az Egó sosem fog tudni szeretni. Gyárilag arra van berendezkedve, hogy elhatárolódjon, én vagyok-ra. Szóval, a világban folytatott küzdelem, szenvedés az Egók egymással vívott háborúja. A Szellemi úton, nem a világot, hanem önmagunkat, saját egónkat kell kitakarítani, és emberi lényünket, átadni a lélek vezetésének, mely a Szellemmel való kapcsolatban, biztos kézzel vezeti a hajót. Így áll vissza az eredeti emberi templom a helyére.